Miskolczi Csulyak István (1575–1646)

Ő a provinciális manierista: Tolcsva, Tállya, Patak, Újhely bortermő tájainak elsőrangú alkalmi verselője. Mesterségét jól megtanulta és tudta úgy művelni, mint a majdani diákpoéták és mesterkedők; keresett lakodalmi, születési, temetési, bíróválasztási énekes lehetett.
Csulyak István a zempléni vidék mezővárosainak és falvainak hétköznapjait, figuráit és helyzeteit emelte verseibe. Hat felesége, tíz gyermeke volt: amazok párnahuzatra hímezték kis verseit, emezek felmondták a hosszabbakat. [...]
A virtuóz alkalmi költő a legjobb értelemben grafomán: többször nekifut latinul életrajzának, útinaplót ír németországi, csehországi utazásairól, összeállítja könyvtárjegyzékét (csaknem 400 kötet!), leírja beszédeit, latin verseit stb. Több száz leveles (nemcsak útirajzát tartalmazó) Diarium apodemicum-a Szenci Molnár iratgyűjteményével vetekszik. A lelkész és iskolarektor lelkiismeretes hivatalnok: esperesi naplója páratlan kordokumentum paptársainak magánéletéről, a templomok, paplakok, szőlőskertek romló állapotairól.
(Kovács Sándor Iván)

Miskolczi Csulyak a borából tisztes jólétet, figyelemre méltó mezővárosi kultúrát teremtő Hegyalja szülötte. Latin Curriculus vitae-je lebilincselő, korfestő adalékokban bővelkedő olvasmány. Elgondolkodtató a Tokaj-vidéki kisiskolákban zajló tanítás magas színvonala. Az elemista diákok legjobbjai a görög nyelv alapjait is elsajátítják. Az irodalom, a verselés is a mindennapi élet része. (Később, tarcali tanítóként maga is az Iliászról indít előadást.) A kisiskolás Miskolczi Csulyak Istvánt versszerző értelmiségiek egész sora veszi körül. A teljesség igénye nélkül: Szegedi Lőrinc (iskoladráma-fordító), Tardi György (a Szikszói győzelem szerzője), Póli István (históriaszerző).
A feltörekvő Thököly család szolgálatában áll. Thököly Miklós nevelőjeként Patakon felügyeli iskolai tanulmányait, majd tanítványával 1601-ben peregrinálhat Görlitzbe, majd Heidelbergbe. A heidelbergi egyetemen jól megállja helyét; talán Szenci Molnárhoz hasonló tudományos karriert is kivívhatott volna, ha három és fél év után pártfogója halálával nem apad el a tanulmányokat lehetővé tevő pénzforrás. Szenci Molnárral egyébként igen jó viszonyt tartott fenn, könyvszállításról, nyomtatásról, tiszteletpéldányokról és hasonlókról leveleznek egymással - ha illetéktelen kíváncsiskodóktól tartanak - mintegy titkosírással: magyarul. Senior korában, zempléni esperesként a magyarországon terjedni kezdő puritánus eszmék leghevesebb ellenfele. A pataki iskolából ő távolíttatta el radikális nézetei miatt Tolnai Dáli Jánost. Az irodalomtörténet ezért konzervatívként bélyegezte meg; pedig talán csak a puritánok életidegen és sokszor képmutató szigorúsága volt számára riasztó.
Szabó András felismerése, hogy 1601-ben ő másolja be Késmárkon a Szép magyar comoediát egy másik Balassi verssel (talán tanítványa szórakoztatására?) a később Fanchali Jóbhoz került (és róla elnevezett) kéziratos versgyűjteménybe. Erről a termékeny időszakról naplójában is számot ad: az országgyűlésról hazatérő Thököly Sebestyént "hexameterben írt hőskölteményével" fogadja.

Tartalom
Paraphrasis ex Germanico
Jocoserium
Ad Andream Rácz
Moestigandum Petri Literati
Seres Dorottyával kötött házasságára
Votum 1640
Borbála napra
Rákóczi Zsigmond halálára
Rákóczi Lajos halálára

Önéletrajzi feljegyzései gyermekkorról

Linkek
Miskolczi Csulyak a Spenótban

Irodalom
RMKT XVIII, 2., kiad. Klaniczay Tibor, Kovács József, Stoll Béla, Bp., 1962.
Ötvös Péter, Miskolczi Csulyak István néhány versének forrás- és stíluskérdéséről, ItK, 1970, 530-535.
Szabó András a Fanchali Jób kódexről: http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2009-6K/szabo.pdf