Kezdőlap | Tartalomjegyzék | Rimay János |  

Rimay ún. megkomponált versgyűjteményét Klaniczay Tibor rekonstruálta (K. T. Hozzászólás Balassi és Rimay verseinek kritikai kiadásához, MTA I. Osztály Közleményei, 1957,265-338). Bravúros filológiai oknyomozás során tisztázta a Balassi-Rimay istenes énekek kiadásának történetét, megrajzolva a rendezett és rendezetlen típusú ág genetikus kapcsolatait. Az istenes énekek ma ismert kiadásainak viszonyát jól szemlélteti az alábbi, Vadai István által megrajzolt stemma (köszönet a segítségért!):

Stemma

(Lásd még a Balassi Bálint hálózati kritikai kiadás, lényegében azonos stemmáját.)
Az első, bártfai kiadás érdekes módon közvetlenül Rimay halála után jelent meg. Mintha valaki alig várta volna a Balassi-kiadás jogát magának vindikáló sztregovai poéta eltűnését (Horváth Iván észrevétele szerint). Ez a valaki a bártfai kiadás előszavának végén a rejtélyes SOLVIROGRAM Pannonius álnév mögé rejtőzött. Sokan (pl. Bóta László, Pavercsik Ilona) magát Rimayt sejtik az álnév mögött, ha ez így lenne, nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért tette volna félre korábbi előszó-tervezeteit, és miért írt volna teljesen újat. A kötet kompozíciója is rejtélyes: a rejtélyes szerkesztő Balassi istenes verseihez hozzákeverte Rimay János hasonló tematikájú énekeit. Kőszeghy Péter meggyőzően érvel amellett, hogy a SOLVIROGRAM előszó valójában nem az Istenes énekek elé íródott. Mivel a "Bártfai első kiadás" nem maradt ránk, azt csak a későbbi kassai alapján tudjuk rekonstruálni -- azonban korántsem biztos, hogy a kassai kiadó (Severina özvegye) Évtizedekig ez a rendezetlen, összekevert kompozíció volt az alapja az új és új kiadásoknak. A bécsi kiadásnak éppenséggel volt oka Rimay nevét elhallgatni, hiszen az éle végén katolizáló Balassival ellentétben ő közismerten evangélikus vallású, ráadásul az erdélyi fejedelem diplomatája volt. E kegyes fametszetekkel illusztrált bécsi kiadás (majd a bécsi kiadás megmaradt nyomdai íveit felhasználó nagyszombati editio) szerkesztése NyékiVörös Mátyás keze nyomát viseli magán, aki a Balassi (és a Balassi nevén közölt Rimay) énekek blokkja után "Másoktúl szerzett istenes és áétatos énekes formán való könyörgések"-et is betoldott - nagyrészt saját és Pécsely Király Imre szerzeményeit. A bécsi antológia célja az volt, hogy jól használható, szép versekben írott imádságoskönyvet adjon a hívek kezébe. Nyilvánvaló praktikus szempontból, például, Balassinak az Epicédiumból kiemelt bűnbánó LI. zsoltára után további bűnbánó zsoltárfordításokat helyezett, mondván: "Ez ötvenedik psalmus, mivelhogy szent Dávid királynak az hét penitenciatartó zsoltári közzül az egyik, jó és heles alkolmatosságért; az több psalmusok is, mellyek hasonló versek módjára fordíttattanak, ide helyheztetnek."
A számos 17. századi Istenes énekek kiadás közül még nevezetes a második váradi kiadás, melynek szerkesztője (talán maga a nyomdász, Szenczi Kertész Ábrahám), legjobb tudomása szerint szétválogatta és elkülönítette a két költő verseit. Ezt és ennek leszármazottjait rendezett kiadásoknak szokás nevezni.

Küldje fel kegyelmed az Virtusról komponált éneket Ferenczffy uramnak. Ezeket az énekeket, kik Madácz Gáspár uramnál voltak minden argumentumival, úgymint harminchétnek kell lenni, jó korrigálással, ha kegyelmednek tetszenék, egy csomóban ki kellene nyomtattatnunk az kegyelmed emlékezetire, s méltó és érdemesek is arra, mindeniket általolvasván és írván, azmint tudom, immár kár, hogy egyet együl mást akképpen vétkesen vesztegetnek, bár magamra bízná kegyelmed az véghezvitelét. Kegyelmed akaratját adja tudtomra, és melyik könyvnyomtató bötűit javallaná inkább.

A nagyrészt az Istenes énekekből kibontott "megkomponált versgyűjteményt" Ács Pál kiadása nyomán adom. Ács Klaniczayt követő rekonstrukciója a rendezett váradi kiadás mintájára készült 1671-es lőcsei kiadás alapján történt. A verseket helyenként (önkényesen!) a bécsi kiadás szövegéhez igazítottam. Ezt a sztoikus-meditatív szerkesztményt Zemplényi Ferenc illesztette be tágas európai kontextusba.

 

Tartalom
Az LI. psalmus magyarázatja (Könyörülj énrajtam...)
Kiáltok hozzád mélységből...
Reménségem te légy...
Ó, ki későn futok...
Ó, kegyelmes Isten...
Örök életnek...
Boldog, kinek vétkét...
Hívek, keresztények...
Oh, uram Isten...
Egyedül tebenned...
Vitézség embernek...
Encomia virtutum (Virtus, lelki jóság...)
Ez világ, mint egy kert...
Kerekded ez világ...
Udvar s irígy tisztek...
Hitető szerencse...
Laus mediocritas (Senkit az pénz...)
Világon, ég alatt...
Az Úr az égben...
Kinek tegyek panaszt...
Legyen jó idő csak...
Kedvező szemeddel...
Enyhíts meg, Úristen...
Hogy feledkeztél el...
Ha az Isten nekem...
Tarts meg, Uram...
Az jóhitű ember...
Kegyes Jehova...
Nincsen segítségem...
Jöjj mellém...
Igaz általút...
Katonák hadnagya...
Minden dolgok között...
Nem lehet szebb dolog...
Szűz Mária lakozván...
Mi urunk...
Adjunk hálát...
Az idő ósága...

SOLVIROGRAM előszava

 

Forrás: Bécs 1632, facsimile kiadás; Rimay János Írásai, kiad. Ács Pál, Bp., Balassi, 1992.