Jó Olvasó, élj jól

Mint hogy ez életben sok bánat enyésztve szűvünkben,
      Csendes szűvel hogy élj, ezt kitanulni ne félj.
Senkit nem vádlasz, soha nem sírsz, sem nem óhajtasz,
      Jól élsz, mert nem félsz, jót örömödbe remélsz.
Istent féljed, azért cselekedjél mindenha jóért
      Mégy jóvoltod után mennybe halálod után.

Az Epiktétosz fordításhoz (Epictetusnak az jó erkölcsrűl írott könyvecskéje, 1630 k.) készült bevezető vers.
A vers rímes distichon; a magyar leoninus egyik legelső példája. Salgó Ágnes szerint a vers latin mintája abban a nyomtatványban található, amelyet a Thordai forrásául szolgáló latin Epiktétosz kiadás után kötöttek:

O Homo mortalis pigeat ne audire monentem,
Pectore sub vigili dicta reconde mea.
Sum vitae istabilis sensim pereuntis imago,
Quam nimio ignotam stultus amore colis.
Fac bene perspicias quid ames, prudentior esse
Hinc potes, et porro discere rite mori.

Forrás: RMKT XVII, 4., kiad. Varga Imre, 207. sz.