Kezdőlap | Tartalomjegyzék | Beniczky Péter |  

Az mennyei örök boldogságnak kévánása

1. Örülj s vigadj lelkem,
Jutott kévánt hírem,
Megyünk az Úr házában,
Holott az Angyalok,
S mennyei Szent Karok
Bévesznek társaságban,
Mert nincs maradásod
S bizonyos szállásod
Ez nyomorult világban.

2. Ott lészen szeretet,
Isteni dicséret,
Szentekkel nyájasságod,
Öröm és dicsősség,
S állandó békesség,
Ott várja nyugodalmod,
A JESUS báránnyal,
Isteni látással
Bételik kévánságod.

3. Szent János messziről
Nézte csak távolról
Mennyországnak szépségét;
Elolvadott szíve,
S háborodott kedve,
Hogy látta ékességét,
Elme fel nem éri,
Nyelv sem beszélheti
Ragyogó dicsősségét.

4. Mint szarvas melegben
Siet folyó vizben,
Hogy oltsa szomjuságát,
Kévánkozik lelkem
Hozzád úgy, Istenem,
Enyhítsed fáradtságát!
Lézengő lelkemnek,
Szárnyaszegett légynek
Mutasd meg boldogságát.

5. Miért hosszabbodik,
S életem vonódik
Ez bűz s dögös tömlöcben?
Mert megunta lelkem
Bujdosását, s éltem
Ez csalárd, sötét völgyben,
Éjjel s nappal csak sír,
Ohajt, zokogva kér,
Vedd bé a dicsősségben.

6. Mert jobb ottan egy nap,
Hol irigység nem csap,
Mint itt ezer esztendő:
Mert itt sok villongás,
Talál bú s változás,
Látod, minden veszendő,
Hatalmas hatalom
Legyen nagy, mint halom,
De elveszti jövendő.

7. Mondjam Szent Dáviddal:
Uram vittél által
Engem vizen és tüzön!
Akkor áldjon lelkem,
És dicsirjen nyelvem,
Tégedet, szemtül szemben,
Hogy szép forrás fűre,
Az örök életre
Választottad én lelkem.

8. Örülj te is, testem,
Noha bűnben estem,
El nem veszel az földben,
Mint a szép búzamag,
Hogy földben el nem agg,
Kiújul kikeletben,
Így te is hamubul
Feltámadsz az porbul,
Vigadsz örök életben.

9. Ím azért kezedben
Ajánlom mindenben
S Néked, Uram magamot,
Ha tetszik kedvednek,
Mutasd meg lelkemnek
S add meg boldogságát,
Ez kis könyörgésem
Had jusson elődben,
Ne nézd gyarloságomat.

 

 

Forrása: RMKT XVII, 12., kiad. Stoll Béla, Varga Imre, 70. sz.