Kezdőlap | Tartalomjegyzék | Miskolczi Csulyak István |  

[Rákóczi Zsigmond sírkövére]

Mi annakokáért mind ezeket jól értvén és tudván, imez előttünk való fekete virágos kamuka zászlóra, mely dicséretes emlékezetre ez templomban feltétetik, az őnagysága nevét arany betűkkel méltán irtuk fel imez deák varsekkel [...]

Magyarul majd annyit tészen

Itt fekszik Rákóczi Zsigmond,
   Az jámbor felőle jót mond,
Magyarországnak támasza,
   Vala császárunk tanácsa.
Szendrö csudálta erejét,
   Eger karját, nagy elméjét,
Erdély szerette oltalmát,
   Az török félte hatalmát.
Mi, honyunkban lakó népek
   Óhajtjuk, mint igaz hívek,
Azért Szendrő, Magyar, Eger,
   Császár, Erdély s minden ember,
Sirassad édes atyádot,
   Megholt Rákóczi Zsigmondot.

 

[Ifjabb Rákóczi Zsigmond halálára]

 

Siralmas teste Zsigmondnak,     ez kő alatt Rákóczinak
Fekszik: attyának ki vala     jó hírrel tündöklő fia.
Szűk példája kegyességnek,     szeretője tisztességnek,
Keresztyén religiónknak,     defensora vallásunknek.
Az urak között híresnek,     méltán mondatott nevesnek,
És sokan ifjúi voltát    böcsülték mint patriarkát.
Huszonhat esztendőt számlált    hogy megkostólta az halált,
És szerencsétlen Szerencsen,    csak kezdték mondani, nincsen.
Miképpen Christusnak élt volt,    ismét Christusnak megholt.
Hát most Christusnak mennyekben    hozsánnát mond örömben.
Tanuljatok, ti emberek,    mennyországot keressétek,
Mert ez világi minden jó,    csak elvész mint az téli hó.

[A szerző jegyzete:] Az hetedik és az két utolsó verset elsőben így irtam volt, de azutána nem mondtam el:

Halljuk, de irtózó hírrel,     hogy udvarának méreggel
Hintették volna ételét,      mely elfogyatta életét.
Urak, intlek, tanuljatok,    magatokat ne bízzátok
Mindenre! Hogy illy véletlen     meg ne halljatok hirtelen.

 

Forrás: RMKT XVII, 2., kiad. Klaniczay Tibor, Kovács József, Stoll Béla, 24. sz. A szöveg a szerző sajátkezű tisztázatában maradt fenn az ún. Diarium apodemicum c. kéziratban.
Az idősebb Rákóczi Zsigmond Erdély fejedelme volt. Fia nem vitt semmi komolyabb történelmi szerepet. Mindkét vers halotti prédikációban hangzott el. A fejedelemről írott vers máig olvasható a szerencsi temlomban lévő reneszánsz stílusú tumbáján (sírkövén).