Szegénylegény dolga
1. Szegénylegény dolga
És keserves gondja,
Sok búbánot, keserűség,
Mindenfelől éri inség
Az szegénylegényt.
2. Bujdosik ő sokszor,
Törődik olyankor.
Bujdosásban, fárodtságban
Sokat búsul járásában
Az szegénylegény.
3. Életét rendölnyi,
Mely felé hajtanyi
Nem tudhatja, mert fogyasztja,
Eszét, kedvét csak forgatja
Az szegénylegény.
4. Oskolát elhagyván,
Társoitul válván,
Már nem tudja, melyik útra
Magát adja nagy bújában
Az szegénylegény.
5. Bujdosásra menne
Nagy idegeny földre,
De szerencse ha nem szolgál,
Bánotjában csak meg nem hal
Az szegénylegény.
6. Házasodnyi nem mér,
Mert sok költséget kér.
Hogy személyét kötelezze,
Magát adja bánotjában
Az szegénylegény.
7. Az katonakenyér,
Kit szegény karddal nyér,
Nem szokhatna, mert koplalna
Soha penig jól sem lakna
Az szegénylegény.
8. Mesterséghez fognyi?
Nehéz már tanulnyi,
Mert az munkát, pirongatást,
Nem tűrheti inaskodást
Az szegénylegény.
9. Hogyha kancellista,
Avagy patvarista
Ő akarna lennyi, módja
Nincsen hozzá, csak nyavalya
Szegénylegénynek.
10. Urak prevendájok
Nehéz szolgálatjok,
Éjjel-nappal nem nyughatik,
Az uraktól csak szidatik
Az szegénylegény.
11. Hogy szemesnek való
Az játékajánló?
Ott az cifrák és az nyalkák
Pirongatják és hurítják
Az szegénylegényt.
12. Tányért sem akarna
Udvarban nyalnia,
Mert ily nótát, ily regulát
Régen hallott ilyen strófát
Az szegénylegény.
13. Hogyha volna kedve
Az barátéletre:
Sanyarúság mast élete,
Ott is lenne szenvedése
Szegénylegénynek.
14. Csép, kapa: nyavalya!
Súlyos annak gondja!
Mert föltöri az tenyerét,
Elfogyasztja kis erejét
Szegénylegénynek.
15. Sima ténta, penna:
Még azt is megunja!
Az kapának az ő éle,
Vastag, látszik az ő nyele
Szegénylegénynek.
16. Béres szolga ha lész,
Szokatlan ahhoz lész!
Ugyan kirí az kezébül
Ekeszarva mindenestül
Szegénylegénynek.
17. Jobbágyságot űznyi,
Fölfaluban laknyi:
Űzik, hajtják úr dolgára,
Sok pénzt kérnek porcióra
Szegénylegénytül.
18. Házrul házra járást
Szígyenli koldulást,
Mert mindenütt pirongatják,
És jó szívvel nem is látják
Az szegénylegényt.
19. Azt vetik szemére,
Vagyon még ereje,
Dolgozással elélhetne,
Henyélést ha elkerülne
Az szegénylegény.
20. Nem gondolnak véle,
Hogy üres az béle.
Nem tudhatják tudományát,
Csak úgy tartják, mint ostobát,
Az szegénylegényt.
21. Ha rókamály nincsen
Az mentéje szélin,
Bár Salamony tudományát
Föllyülmúlja okosságát
Az szegénylegény.
22. De nincs böcsületi,
Mert azt nem nyerheti
Pénz, fajlendis köntös nélkül,
Az asztalhoz elő sem ül
Az szegénylegény.
23. Azért szegénylegény
Mindenütt jövevény!
Bízza dolgát istenére,
Az ki vigyáz életére
Szegénylegénynek.
24. Ez fölvészi baját,
Minden súlyos gondját.
Fölemeli még valaha,
Csak őt el ne hagyja soha
Az szegénylegény!
25. Ki ezt szerzette volt,
Az sokat próbált volt,
Sok ínségben, bujdosásban
Életében ez országban
Ez szegénylegény.
Forrása: A kuruc küzdelmek költészete, kiad. Varga Imre, 90. sz.
A vers kézirata a Szentsei-daloskönyvben található. |