1670 körül Esterházy Pál két nagy füzetbe saját kezűleg tisztázta le verseit (jelenleg az Országos Levéltárban a család iratai között). A cím szerint négy részbe foglalva adta volna az énekeket, de ma ezek közül csupán az első rész található meg. Elképzelhető, hogy az utolsó két rész szövegei sohasem készültek, vagy az is, hogy a megőrzésre szánt verseket a szerző végül mégis csak két részbe osztotta el. A versek az két résznek megfefelő füzetekbe folyamatos versszakszámmal lettek bemásolva; az első rész strófái római, a második részé arab számokat kaptak. A folyamatos számlálást megtartottok. A szövegeket az RMKT XVII, 12. kötet alapján adjuk, modernizált helyesírással.

Fraknai groff Esterhas Pál Énekes Könyvei, kik négy részbe foglaltatnak
Az MDCLXX. esztendőben

Az könyvnek első része, kiben vannak ezen énekek, úgymint

1. Az Istenségről.
2. Az Isteni bölcsességről.
3. Az Boldogságos Szűzről.
4. Az Boldogasszony éneke.
5. Az Világnak mulandó voltáról.
6. Az égi madarakról.
7. Az földi állatokról.
8. Az halakról.
9. Kerti virágokról.
10. Szerencse forgandóságáról.
11. Hadverésről.
12. Vadászat-madarászat mulatságiról.
13. Az Boldogságos Szűzről; más.

Az könyvek második része, kiben vannak ezen énekek

Úgymint

1. Az kikeletről.
2. Nyárról.
3. Őszről.
4. Télről.
5. Fülemile énekének magyarázatja.
6. Barátja betegségéről való ének.
7. Egy ártatlan ifjúnak panasza Cupidóra.
8. Egy ifjú juhász panasza az szerencse ellen barátja eltávozásáért.
9. Egy sólyommadárról.
10. Ariana sírása s keserves halála.
11. Palas s Ester kedves tánca.
12. Egy ifjú vadász panasza Cupidóra.
13. Egy kis karvolymadárról való tánc.
14. Egy hattyúmadárról.
15. Drágakövekről való táncének.

A két nagy füzetbe másolt 1670. körüli gyűjteményen kívül is előkerült néhány verskézirat. Ezek különböző időszakokban keletkezhettek: a legkorábbi, az Egy csudálatos ének 1654-ben, a legkésőbbi, az Úgy vagyon a híre... kezdetű harminc évvel később.

A szerkesztett köteten kívüli versek

Egy csudálatos ének
Egy pusztában bújdosó lélek éneke szerelemről
Egy gondolom táncének egy szép rózsvirágról
Úgy vagyon az híre...

lszterházi kezével fennmaradt egy lista azon énekekről, amelyeket virginán el tudott játszani. Ezek között találunk saját szerzeményt, ismert egyházi éneket, Balassi-verset, szöveg nélküli népszerű tánzenét és néhány azonosíthatatlan darabot is. A virgina vagy virginál a csemballóhoz hasonló, de annál kisebb, dobozszerű hangszer. A csemballó típusú hangszereken a billentyűk mozgatása nyomán madártoll pengeti a húrokat. Ez eredményezi a csengő, lantszerű hangzását. A 17. században elegáns, udvari hangszernek számított.

Énekek, táncok s nóták száma, az virginán kit tudok verni

Az Szentháromságnak
Vitézek, mi lehet
Ave maris stella
O gloriosa domina
Stabat mater
Angyaloknak királné asszonya
Istennek szent anyja
Litania
Puer natus in Betlehem
Nékünk születék
Dicséretes az gyermek
Patris sapientia
Surrexit Christus
Pange lingua
Hajnal, hajnal
Omnis die
Bocsásd meg, Úristen
Hálát adjunk
Salve Mundi domina
            *
Galiarda
Carabella
Rossz balét
Második része
Harmadik része
Negyedik része
Első sarabanda
Második sarabanda
Harmadik
Negyedik
Ötödik
Flagelet
Bargamasco
Rengető
Második része
Harmadik
Trombita nóta
Salamon
Csiga
Pauren Toncs
Mascara
            *
Virágokról való táncnóta
Állj meg, édes sólymom
Isten hozzád, karvolkám
Vesd fel szemeidet
Drágakövekről
Fényes palotákban
Jajj én szerencsétlen
Ó, édes Istenem, néked mit míveltem
Vesd föl szemeidet
Nyisd meg én torkomat
Ó mely boldogtalan Cupido
Mint juhász kősziklán
Hadverésről való ének
Álnok kis Cupido
Bujdosásim után
Szánj meg, látod, rabul adtam már fejemet
Ó mely nagy gyötrelem vagyon az én szívemben
Az szerelem
Titkos szerelemnek Venus indítója
            *
Az fülemile éneke
Isten az embernek
Az én lengyel táncom
Más lengyel tánc
Harmadik, Homonnaié
Negyedik szeg, palatinusé
Ötödik
Magyar tánc
Második magyar tánc
Harmadik
Változó tánc
Hármas tánc
Süveges tánc
Oláh tánc
Második oláh tánc
Polepsi
Tót tánc
Második tót tánc
Harmadik
Dobranóc
Én vagyok az messze földről röpülő kismadár